Saját magának, vagy kedvesének gyöngyöt vásárolni szándékozó nincs egyszerű helyzetben – pontosabban nagyon nehéz helyzetben van. Jóllehet a gyöngy az emberiség egyik legrégebben ismert drágaköve, ennek ellenére a vásárlók, de a szakma is (ékszerészek, ékszerbolti eladók, drágakő-becsüsök), kevés kivételtől eltekintve nagyon keveset tudnak róla, amit pedig vélni tudnak, annak nagy része messze áll a valóságtól.
Míg szinte minden drágakőről számos nyelven komoly szakirodalom áll rendelkezésre, a gyöngy mostohagyereknek számít A nemzetközi könyvpiacon található néhány „gyöngyös” könyv ugyan komoly részt szán a gyönggyel kapcsolatos történeteknek, az elmúlt évszázadok legértékesebb igazgyöngyeinek felsorolásának, de elolvasásuk után mégis számtalan kérdés megválaszolatlanul marad, ill. több témát nem említenek. Még csupán néhány év telt el azóta, hogy hobbymon keresztül becsöppentem a gyöngy világába, amikor 1994-ben Honoluluban az első nemzetközi gyöngykonferencián megemlítettem e véleményemet az egyik könyv szerzőjének aki a következőket válaszolta: hát Elemér, te tényleg nem érted a gyöngyüzletet, hiszen ez azon alapszik, hogy a gyöngy egy misztikus kő, és ha a vásárlók mindent tudnának róla, vége lenne a misztikumnak….nos, lehet, hogy igaza volt?
Úgy az ékszerboltok, mind internetes honlapokon tucatjával találkozunk az IGAZGYÖNGY szóval. Ez nagyon jól hangzik, csak éppen NEM IGAZ, legalábbis az nem, amire vonatkozik.
A gyöngyöt kialakulása szerint 3 csoportba osztályozzuk:
- TERMÉSZETES, azaz IGAZGYÖNGY
- TENYÉSZTETT GYÖNGY
- GYÖNGYIMITÁCIÓ
- TERMÉSZETES, azaz IGAZGYÖNGY – emberi beavatkozás nélkül, teljesen természetes körülmények között jön létre. Évszázadokon keresztül történő kagyló- és gyöngyhalászat eredményeként a kagylóállomány drasztikus mértékben csökkent, emiatt az elmúlt 100 évben csak a Mikimoto 1916-ban által szabadalmaztatott tenyésztési eljárással tenyésztett gyöngyöt forgalmazzák. Néhány helyen ugyan létezik kvóta-korlátozott igazgyöngy felhozatal összesen néhány tíz kiló mennyiségben, ezek nem jutnak kereskedelmi forgalomba.
- TENYÉSZTETT GYÖNGY – a természet és az ember együttműködésének eredménye. Nem a véletlen műve, mint a gyöngyhalászat esetében, amikor a kagylók százezreit ölték meg és néhány darab gyöngyöt találtak. Lásd a Tahiti gyöngy menüpontot.
A tenyésztett gyöngyök egy része eredeti minőségében, színében kerül forgalomba, míg a másik része nem, hanem különféle vegyi, mechanikai, hőkezelési, vagy rádióaktív eljárásoknak, kezeléseknek vetik alá. Ennek két oka van: az esetek többségében a színválaszték bővítése, főleg a kínai édesvízi gyöngyök esetében. Sósvízi gyöngyöknél más a helyzet., itt a színezési eljárásokat azért alkalmazzák, hogy az adott gyöngytípusra jellemző színre „varázsolják” a gyöngyöt. A másik ok az, hogy a silány gyöngyökből jó minőségű valamint a kereslet igényeinek megfelelő színű gyöngyöket készítsenek. Előfordult már ugyan, hogy egy gyöngytermelő ország megtiltja a rosszminőségű gyöngyök értékesítését, de legalábbis exportját. Francia Polinézián pl. a 2000-es évek elején ünnepélyesen a tengerbe szórtak több tonna D-osztályú tahiti gyöngyöt annak bizonyításaként, hogy onnan bezzeg rossz minőségű gyöngy ki nem jut…A gyöngyfarmer ennek nyilván nem örül, hiszen ez számára komoly veszteséget jelent. Ez azonban már sok éve nem jelent nagy gondot, hiszen az ügyes szakemberek távol-keleten kidolgoztak számos gyöngy-kezelő eljárást, melyek lényege, hogy akár a felületi hibákat, akár a színeket korrigálni, vagy megváltoztatni lehet. Ezeket a tenyésztett gyöngyöket nevezzük KEZELT vagy FELJAVÍTOTT GYÖNGY-öknek.
- GYÖNGYIMITÁCIÓ – minden gyöngynek tűnő termék, mely nem sorolható a fentiek közé. Évezredek óta készítenek gyöngyökhöz hasonlító termékeket. Valamilyen kagylóból, vagy egyéb kőből gömbformájú tárgyat csiszolnak és azt szerves, vagy szervetlen anyaggal színezik. Legegyszerűbb egy tömör, vagy üreges üveggolyó elkészítése. A bevonásra általában egy halpikkelyekből készült oldatot használnak, legismertebb neve a Tekla gyöngy, nemzetközi viszonylatban pedig mint a MAJORCA-gyöngy. Előfordul, hogy az üveggolyó üreges, akkor az üreget egy idegen anyaggal kitöltik.
A CIBJO (a nemesfémekkel, drágakövekkel, ékszerekkel foglalkozó szervezet) ajánlása szerint az ékszer mellett fel kell tüntetni a benne lévő gyöngy származási helyét, típusát, valamint azt, hogy a gyöngy kezelt, vagy nem. Ez utóbbit a világon szinte sehol sem tüntetik fel. Vannak olyan kezelési eljárások, melyek feltüntetését még a CIBJO sem írja elő, hanem az eladóra bízza, hogy közli, vagy sem. Gyöngyimitáció esetén fel kell tüntetni, hogy man-made-pearl, azaz ember által gyártott gyöngy.
KÉT PROBLÉMA merülhet fel gyöngy, vagy gyöngyös ékszer vásárlásakor:
- a előbb említett információ hiányában a vevő nem tudja, hogy tulajdonképpen mi is az, amit lát. Az eddig olvasottak alapján azt már tudja, hogy IGAZGYÖNGY nem lehet, akkor pedig csakis az eladó segíthet, ha ő egyáltalán tudja, vagy ha igen, szándékában áll-e a vevőt felvilágosítani. Számos vásárló a márka-nevekben bízik. Sajnos több esetben tapasztaltam, hogy komoly márkanévvel fémjelzett gyöngyös ékszerben kezelt volt a gyöngy és nem volt feltüntetve. Pontosabban fogalmazva még sohasem láttam gyöngyös ékszert, melynél a kezelés ténye, fajtája szerepelt volna.
- a gyöngy értékét meghatározó tényezők és ár/érték-arányok nagyon sok ékszerész, valamint gyöngyterméket árusító cég számára nem egyértelműek. Ez érthető, hiszen egyik gyöngytípusnak sincs egységes ára, valamint a legtöbb esetben ők is nagykereskedőktől, vagy vásárokon jutottak hozzá a gyöngyökhöz, ahol az esetleges szín-vagy felületi kezelés témáját ügyesen elhallgatják, ill. a minőséget szubjektív módon határozzák meg.
Mindenki a saját anyagi lehetőségei szerint vásárol ékszert. Úgy vélem, hogy gyöngyös ékszer vásárlásakor nem csupán azt nézi a vevő, hogy az adott gyöngy színe, felülete, formája ízlésének megfelel-e, hanem azt is, hogy a gyöngy úgy nézett ki akkor is, amikor kivették a kagylóból, azaz nem ment át különféle technikai műveleten. Ugyanis ha ez iránt közömbös, akkor mi értelme van többszázezer, akár milliós összegeket is kiadni. A mai technokrata, innovációkkal bővelkedő világunkban egyre ritkábban találkozunk olyan drágakővel (gyönggyel), mely nem ment át semmiféle színkezelő, vagy/és minőség-feljavító eljáráson. Ha nem is könnyű, ezeket kell keresni.
Felmerül a kérdés, hogy ha ennyi probléma van a gyöngy körül, érdemes-e egyáltalán belefogni a vásárlásba. Igen, érdemes, csak nagyon fontos, hogy járjuk körül e témát, először is feltétlenül kerüljük el az Interneten található igazgyöngyös ajánlatokat, majd komoly referenciával, nemzetközi sikereket elért aranyművest, ötvöst keressünk fel igényünkkel, pl. SPLENDOR, BARTHA DESIGN.