1980 óta Kína a világ legnagyobb gyöngytermelő országa. Évtizedeken keresztül a kínai gyöngy az alacsony minőségű gyöngyeiről volt híres, ez ma már nem igaz, ugyanis az olcsó rizsszemű kínai gyöngyök már régen eltűntek. Természetesen tömegméretű termelésnél mindenféle minőség megtalálható, a legrosszabbtól a legjobbig.
Kínában az édesvízi gyöngy tenyésztése a Hyriopsis cumingii kagyló alkalmazásával 1962-ben kezdődött, három évvel később pedig már aratták is az első gyöngyöket. A teljes mennyiséget japánok vásárolták fel és BIWA-gyöngyként árulták.
Nagyobb kínai gyöngyfarmok
Shanghai közelében lévő Tai tónál ebben az időben egymás után létesültek újabb gyöngyfarmok és termelésük rohamosan nőtt. Az első kínai édesvízi gyöngyöt az 1972-es kantoni vásáron mutatták be, a teljes termést (11 tonna) a Japánok vették meg. Végül 1980-ban létrejött Kínában az első kereskedelmi szervezet, mely megkezdte világméretű marketing tevékenységét, rövid időn belül a kínai gyöngy helyettesítette a BIWA-gyöngyöt, mely ekkor már eltűnt.
Elkövették az első hibát: a Hyriopsis cumingii helyett a Clistaria plicata-t kezdték használni, mely rövidebb idő alatt alacsonyabb minőségű gyöngyöket hozott létre A 80as évek végére Kínának szembe kellett nézni a túltermelés következményeivel. Ennek ellenére továbbra is csak növelték a termelést, ezzel remélték a veszteségüket kompenzálni. Végül is a gyöngyöket dömping áron kellett eladniuk. 1990-ben az éves termelés meghaladta a 200 tonnát. A kormány törvényben szabályozta a teremést, de ez csak 4 évig tartott. 1994-ben ismét túltermelési válsággal küszködtek, ugyanis az évi termelés meghaladta az 500 tonnát.
A gyöngyök még a hámszövetben vannak
Kínában az édesvízi gyöngyöket tavakban, folyókban és többezer kis tavacskában tenyésztik. Ezek a tavacskák korábban rizsföldek voltak, de kimélyítették és feltöltötték vízzel. Most jött a gond, hogyan fognak megélni bennük a kagylók. A kagylók ugyanis planktonokat fogyasztanak: minél több a plankton, annál gyorsabban nő a kagyló. A plankton mennyiség fokozása érdekében tehát trágyát, szárnyasok ürülékét öntötték ezekbe a tavacskákba. Ez azonban hamar eutrofikációt eredményezett, aminek viszont az algák gyors szaporodása, mérgező anyagok képződése, végső soron pedig a víz minőségének romlása lett a következménye. Néha ugyan a gyöngyfarmer próbál egyensúly tartani a természettel, de egy idő után ismét folytatja, ahol abbahagyta, tenyészti a sok gyöngyöt. De még ha meg is tenne mindent a víz tisztasága érdekében, ez akkor sem lehetséges a hatalmas gazdasági fejlődés, iparosítás miatt. Emiatt többszáz gyöngyfarmer beszüntette a gyöngytenyésztést a partmenti részeken és Kína belső részeire költözött, ahol a víz (még) tisztább.
Gyöngyfarm Kína középső részén
Időközben úgy termékek jelentek meg: 4 és 8mm közötti burgonya formájú, valamint egyik felén lapos gyöngyök. 8 és 12 mm közötti majdnem kerek gyöngysorok, stb. A színválaszték bővítése céljából megkezdődött a gyöngyök különféle eljárással történő színezése. A 90es évektől pedig visszatértek a Hyriopsis cumingii használatára.
Hyriopsis cumingii
Az ezredfordulóra a kínai gyöngytermelés elérte az 1000 tonnát. A főleg közepes és gyenge minőségű gyöngyök mellett megjelentek a 10 és 15mm közötti majdnem szabályos kerek gyöngyök is, ezek aránya azonban 1% körül mozgott.
Miközben az éves gyöngytermelés meghaladta a 3000 tonnát, a tenyésztési kisérletek eredményeként 2010-ben egy új furcsa gyöngy jelent meg Kínában: A második gyöngyszüretkor a meglévő gyöngyzsákba nem nukleuszt helyeztek, hanem földdel töltötték meg, ami magába szívja a körülötte lévő nedvességet és elkezdi tágítani a gyöngyzsákot. Ez elfogadja az új típusú nukleuszt és egy sokszínű, mély orienttel rendelkező barokk gyöngyöt hoz létre. A színek létrejöttét a földben lévő fémoxidokkal magyarázzák. Ezután befúrnak a gyöngybe és a furaton keresztül kirázzák a földet. Az eredmény tehát egy könnyű, üreges barokk gyöngy, amit soufflé-nak neveztek el a francia souffer (felfújni) szó jelentése miatt.
soufflé gyöngyök széles színválasztékben pompáznak
Ezzel azonban még nincs vége a tenyésztési kisérleteknek. Miután a soufflé gyöngyöt kiveszik a gyöngyzsákból, egy nagyméretű gyöngyház-nukleuszt helyeznek be. Ezzel az új módszerrel elérték, hogy a legnagyobb déltengeri gyöngyökhöz hasonló méretű, tehát akár 17mm-es fél-barokk, fél-kerek és kerek gyöngy jöjjön létre. E gyöngyök brand-neve: Edison, valamint Ming gyöngy.
A fenti képen Edison gyöngyök, a lenti képen egy Ming gyöngysor látható
Amint látjuk a kínai kutatók nem állitják le kutatásaikat, hogy nagy, kerek, színes gyöngyöket hozzanak létre. A fenti gyöngyök érthető módon csodálkozást váltottak ki a nemzetközi kiállításokon.
A kínai gyöngyfarmerek feltételezhetőleg tanultak korábban sokszor elkövetett hibáikból: az alacsony minőségű gyöngyök túltermelése okozta problémákból és tudomásul vették, hogy a nagyméretű és jó minőségű gyöngyöket kell előnybe részesíteni. A gyöngyfarmer által alkalmazott megfelelő technikákkal ugyan befolyásolni tudja közvetlen környezetét, így a gyöngy minőségét, viszont amit nem tud befolyásolni, az az országos méretű ipari fejlődés eredményezte környezeti károknak termékeire, azaz a gyöngyökre gyakorolt káros hatása. Kínában elsősorban az ipar és mezőgazdaság által okozott vízszennyeződés katasztrófális helyzetben van. 2015-ben egy új víz-szennyezés és ellenőrzési törvényt hoztak Kínában, remélhetőleg a törvényeket szigorúan be is fogják tartani…
Kínai édesvízi gyöngyök